A fémtüzelésű befecskendezés története

A fémfröccsöntés (MIM) egy viszonylag újonnan kifejlesztett eljárás a kovácsoláshoz vagy öntéshez képest.

Az első vizsgálatok a PIM (porfröccsöntés) témakörében az 1920-as évekre nyúlnak vissza. Ezt az ötletet először kerámia alkatrészekhez, különösen a CIM (kerámia fröccsöntés) eljáráshoz dolgozták ki. Később a második világháború alatt ezeknek a kutatásoknak az eredményeit fémportokra (Fe-Ni) alkalmazták, és előállították az első fémfröccsöntött alkatrészeket.

Az 1950-es évektől kezdődően Oroszországban is kifejlesztettek egy hasonló eljárást, de csak kerámia porokkal. 1970-től kezdődően az Amerikai Egyesült Államokban egyre inkább elterjedt az a terület, ahol összetett alakú és magas tulajdonságú alkatrészeket igénylő iparágakban használták a fémek befecskendezéses formázását (MIM). A MIM ipari folyamattá vált, és az eljárás gyorsan elterjedt Japánban, majd végül Európában, Oroszországban és Kínában is.

A MIM ipar az elmúlt 8 évben (2011 és 2018 között) robbanásszerű növekedést mutatott, beleértve a piaci alkalmazásokat, termékeket, MIM berendezéseket, MIM alkatrészek gyártóit, valamint a MIM alkatrészek feldolgozó üzemét, amelyek jelentősen hozzájárultak az ipar erős életképességéhez.

A fémek befecskendezéses formázásának piacát 2022-re 3,77 milliárd USD-re becsülik. Ennek a piacnak a növekedését az végfelhasználói iparágakból származó igény a kis méretű és összetett fémek befecskendezéses formázásával készült alkatrészek iránt, mint például az elektromos és elektronikai ipar, az autóipar, az orvosi és fogászati szektor, az ipar, a fogyasztási cikkek, valamint a fegyver- és védelmi ipar.

Az új termékek bevezetése és bővítések voltak a fő fejlesztési stratégiák, amelyeket a fém-injektáló formázási piacon működő kulcsfontosságú szereplők alkalmaztak. Az Indo-MIM (India), a Dynacast International (Egyesült Államok), az ARC Group Worldwide (Egyesült Államok), a Smith Metal Products (Egyesült Államok) és a NetShape Technologies (Egyesült Államok) vállalatok alkalmazták ezeket a stratégiákat termékkínálatuk és ügyfélkörük bővítése, valamint versenyelőny megszerzése érdekében a piacon. Ezek a vállalatok szintén nagy hangsúlyt helyeznek a kutatás-fejlesztési tevékenységekbe, hogy új és költséghatékony anyagokat vezessenek be, és lépést tartsanak a fogyasztói igények változásával.